Andi blogja

Nagyon szeretem a karácsonyi készülődést, a lakás folyamatos díszítgetését, a mézeskalács illatát, de sajnos olyan hamar eltelik ez a pár nap és már vége is az ünnepnek. Szép volt, jöttünk-mentünk, ettünk-ittunk, játszottunk, pihentünk, együtt voltunk.

Ne a hóban, csillagokban, ne ünnepi foszlós kalácson, ne díszített fákon, hanem a szívekben legyen karácsony!

Boldog Karácsonyt Kívánok!

Nagyon jó volt a szánkózás, nem gondoltuk, hogy másnapra nyoma sem lesz a hónak.

Elkészült a mézeskalács doboz, ajándékba. Nem lett olyan szép mint Limaráé, de első próbálkozásnak szerintem elmegy. Persze készült újabb adag mézes süti is Kinga segítségével.

Úgy látszik beálltam arra, hogy hetente írjak. Tulajdonképp hétközben nem igazán történik velünk semmi érdekes mostanában. Reggel bölcsi, ovi, aztán irány a munka, délután megint bölcsi, ovi és irány haza. Mondanom sem kell, hogy az a 2-3 óra, ami marad a délutánból olyan hamar elmegy, hogy hipp-hopp este van, vacsi, fürdés és alvás. Már nagyon várom a tavaszt, mert úúúútálom, hogy reggel sötétben indulunk és mire hazaérünk megint sötét van.

Az az egy vigasztal, hogy már csak a héten dolgozunk, aztán majd csak jövőre!!!! Végre lehet egy kicsit lustálkodni reggel. (Kb 3 hónapja dolgozom, de a reggel 5 órai ébresztőt még mindig nagyon nehezen viselem.)

Szombaton kirándultunk egyet Győrben, megnéztük a karácsonyi vásárt, a piacot. Voltunk az Árkádban, ahol mesejeleneteket néztünk mozgó figurákkal, Kinga sajnos kicsit félt tőlük Az ünnepi díszlet nagyon tetszett, főleg az óriási karácsonyfa. Jól elfáradtunk mindannyian.

Vasárnap mézeskalácsot sütöttünk, Kinga természetesen segített, mint mindig. Ha „szaggatós” sütit csinálok mindig kér egy darabot amivel dolgozhat a saját kis deszkáján. Néha be kell segítenem kicsit, ha már nagyon ragad, de egyébként nagyon ügyesen csinálja. (Csak tudnám kitől örökölte???)

A jobboldali sütiket a Viktor díszítette. Annyira benne voltunk, hogy sajnos elfelejtettem lefényképezni.

Limara oldalán találtam egy nagyon jó ötletet, dobozok mézeskalácsból, lehet, hogy megpróbálkozom vele.

Nálunk csütörtöktől vasárnapig mikulás-járás volt. Az óvodában csütörtökön, a bölcsiben pénteken volt a mikulásünnepség. Mivel a Viktor még nem tud olvasni, nyugodtan leírhatom, hogy az oviban az egyik dadus néni szokott lenni a télapó. Délután kérdezősködtem a Viktortól:

Én: Milyen volt az ünnepség kisfiam?

Viktor: Anya, a Mikulásnak is van fülbevalója?

Én: Ezt most miért kérdezed?

Viktor: Mert képzeld olyan fülbevalója volt a Mikulásnak, mint a Terike nénié.

Anya: Nem tudom, de lehet, hogy a Mikulás kölcsönkérte tőle.

Szerencsére elfogadta a válaszomat, nem feszegettük tovább ezt a kérdést. De ebből leszűrtem, hogy talán ez volt az utolsó „igazi” Mikulásunk??

Pénteken a Kinga is hozta haza a kis csomagját, amit a Mikulás bácsitól kapott (a gondozó néni szerint bátran, ügyesen ment ki érte) és kínálta belőle a Viktort, mivel előző nap ő is aranyosan adta neki a csokikat a csomagjából. (Természetesen a vége az lett, hogy nagy kupac édesség volt az ágyon, de nem baj, majd Anya úgyis összepakolja.) Ezután vették észre a nagy meglepit, kis családunk bővült egy törpehörcsöggel. Hangosan nevettek mindketten mikor meglátták.

Kicsit még félénk, de az állatkereskedésben egyből haverkodott, mikor benyúltunk hozzá, úgyhogy reméljük hamar átvészeli, hogy új helyre került és megszokja a társaságunkat is.

Nagyon fincsi volt ez a csokimikulás!!!! Kérek szépen még!!

Szombaton a céges mikulásünnepség következett. Én babaruha-börzére mentem (sikerült megint egy nagy táska kinőtt rucitól megszabadulnom, hurrááá), úgyhogy Apára maradt a feladat. Játékos ügyességi versenyen vettek részt, amit a Viktor meg is nyert a korosztályában. Büszkén jött haza a nyereményhátizsákkal a hátán és benne a kisebb nyereményekkel. Természetesen a Kinga is kapott csomagot, úgyhogy megint minden az ágyon várt rám.

Vasárnap a bátyám (44.-Zoli remélem nem haragszol, hogy leírtam, de a tortán úgyis látszik) szülinapját ünnepeltük. Úgy volt megbeszélve, hogy Ő lesz a Mikulás, amíg mi megérkezünk, felmegy 1 emeletet, aztán becsönget. Így is volt, csöngettek és megjött a Mikulás. A gyerkőcök nagyon meg voltak illetődve, Kinga odabújt az Apához, rá sem nézett. Minkenki kapott ajándékot, aztán elment a Mikulás, majd megérkezett a bátyám a „boltból” és evés, ivás, dínom-dánom következett.

Természetesen a bátyámnak is készültem tortával. Mivel Kréta ill. a görög szigetek szerelmese görög zászló tortát kapott. (Nagyon bejött az ötlet.)

Este nagyon formában voltak a gyerekek, végre nem csak fényképet tudtunk készíteni róluk, itt a várva várt video:

A gyerekek egyfolytában éneklik az oviban, bölcsiben tanult télapós dalokat, így mi már napok óta télapós-karácsonyos hangulatban vagyunk. Ma elkészítettük az adventi koszorút, feldíszítettük az ablakokat, a lakás többi részére egyenlőre nem jutott idő. Sütöttünk mézeskalács-házikót, pontosabban kettőt, amit az oviba ill. a bölcsibe szánunk. (Ha lesz még hozzá hangulatom csinálok egyet itthonra is.) A receptet és a videót az elkészítéséről, itt találtam, szerintem nagyon jó. A díszítésben a gyerekek is segédkeztek, nagyon élvezték, sajnos kép nem készült róla.

Ünnepi hangulathoz ünnepi ebéd is járt. Minden évben valami újat próbálok karácsonyi menüként az asztalra varázsolni, de persze előtte le is kell tesztelni. A Príma konyha legutóbbi számában találtam egy jónak tűnő receptet, így ki is próbáltam. Mindenkinek ízlett.

Egyik kedvenc elfoglaltságom a sütés. Szeretem a régi jól bevált recepteket, de szívesen kipróbálok újakat is. Édesszájú vagyok (sajnos) és a család többi tagja sem zárkózik el a süteménytől, így szerencsére nem jellemző, hogy ránk száradna. Régebben a gyerekek szülinapjára mindig cukrászdai tortát rendeltem, de idén úgy döntöttem, hogy megpróbálkozom vele. Viktor egyik kedvenc mesefigurája Némó, őt választottam “első kísérleti alanyként”. A marcipánnal kis gondjaim voltak (még sosem használtam), de a lényeg, hogy az ünnepeltnek nagyon tetszett és ízlett.  

Az ovis szülinapi bulira ez a vonattorta készült: 

Ezt az Elmo-tortát a barátnőm kisfiának sütöttem:

Mostanában nem igazán volt időm sütögetni, de jön a karácsony, biztos be fogom pótolni. Egyik nélkülözhetetlen sütemény nálunk a mézes süti cukormázzal díszítve, ebben a gyerekek már tavaly is örömmel segédkeztek. (Remélem idén is így lesz.)

Kicsit elmaradtam a blogírással. Sajnos betegek is voltunk, Kinga kezdte aztán végigment az egész családon a vírus. Az egészben az volt a legrosszabb, hogy mikor épp én fetrengtem és jártányi erőm sem volt, addigra a gyerekek nagyjából rendbejöttek és nem igazán vették figyelembe, hogy én legszívesebben egész nap csak feküdnék. Átvészeltük végül, de közben minden nap csak a H1N1-ről hallgattuk a legújabb fejleményeket. Akkor jött a nagy kérdés, most oltassunk vagy ne oltassunk. Mivel tanácstalan voltam megkérdeztem a gyerekorvosunkat, ő nem ajánlotta. Beszélgettem más anyukákkal is, volt akinek az orvosa ajánlotta volt akinek nem, szóval nehezebb ügy ez , mint gondoltam. Végül nem kértük az oltást, remélem jól döntöttünk.

Egyik kedvenc fürdőnk az esztergomi Aquasziget. Végre sikerült összehoznunk egy olyan napot, ami mindenkinek jó volt, így mi és Viktor két ovis barátja Szabi és Máté családostul elmentünk fürödni. Nagyon jól éreztük magunkat, mivel sokan voltunk, mindig volt aki figyelt a gyerekekre és volt aki ki tudta használni a fürdő adottságait. A nagy fürdőzésben úgy elment az idő, hogy hipp-hopp este lett és haza kellett jönni a gyerekek nagy bánatára. Persze szerencsére úgy kifáradtak, hogy elaludtak az autóban majd az ágyukban folytatták reggelig. (Végre nem kellett könyörögni az esti elalvás miatt :))

	Kinga kedvenc helye a nagymedence lépcső melletti korlátja, ami alatt ki-be bujkálhat.
	Viktor kitalálta, hogy a gyerekpancsoló teknőséből spriccelő szökőkút tetejére felteszi a színes labdát és a víz fenntartja. Ahogy a kép is mutatja, ez lett e kedvenc elfoglaltsága. Megjegyzem nagyon jól elszórakoztatta ezzel a többi fürdőzőt is.

Kolléganőm meghívót kapott egy divatbemutatóra és meghívott minket is. Mivel nem voltunk még ilyenen, gondoltam nem hagyjuk ki a jó alkalmat. Az F&F (Tescoból ismert márka) tartott bemutatót a 2010-es tavaszi-nyári kollekcióból. Először elég furcsa volt, hogy a tél elején, nagykabátosan nyári ruhákat, fürdőruhákat fogunk nézni, de legalább erre az időre a nyárra és a melegre gondoltam. Kicsit el is feledkeztem róla, hogy ha vége lesz és hazaindulunk ki kell menni a hidegbe.

Ja és majd elfelejtettem volt szerencsém találkozni néhány celebbel is.

Nagyon “ráértem”, úgyhogy eljátszottam kicsit a képekkel, ez lett az eredménye.

Ugye van némi hasonlóság!?

Ma van a napja, hogy (eleget téve az unszolásnak) én is indítok egy blogot. Írok majd magunkról, főleg Kingáról és Viktorról. Mutatok majd képeket, videókat, bár az utóbbi kicsit nehezebb feladat lesz, mert jobban szeretnek a kamera másik oldalán lenni. Szeretek főzni és sütni, majd néha ebből is mutatok ízelítőt.